Taktaközi Nimród Vadásztársaság

   
I. fejezet
 
 
A FEGYELMI SZABÁLYZAT HATÁLYA
 
1. §
 

1. Fegyelmi Szabályzat hatálya alá a Taktaközi Nimród Vadásztársaság tagjai tartoznak.

 

2. A vadászok feladatait, jogait és kötelességeit meghatározzák:

• a vadgazdálkodásra, a vadászatra, a fegyvertartásra és -használatra vonatkozó jogszabályok,
• az egyesületekre vonatkozó jogszabályok,
• a vadásztársaság alapszabálya, házi szabályzata és szabályzatai,
• a vadásztársaság Közgyűlésének és Intézőbizottságának a jogszabályokkal és szabályzatokkal összhangban álló döntései (határozatai).

 

3. A 2) bekezdésben említett jogszabályok, szabályzatok és határozatok meg nem tartása miatt induló fegyelmi eljárásra a Fegyelmi Szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni.

 
2. §
 
A fegyelmi eljárás célja
 
A fegyelmi eljárás, illetőleg a fegyelmi felelősségre vonás célja:
 

1. a fegyelmi vétséget elkövető vadász bizonyított cselekményével arányban álló fegyelmi büntetés meghozatala, az elkövető visszatartása a jövőbeni hasonló cselekmények elkövetésétől,

 

2. más vadászoknak fegyelmi vétség elkövetésétől való visszatartása,

 

3. a balesetek megelőzése, a vadgazdálkodási, vadászati, fegyvertartási és fegyverhasználati szabályok megtartására való nevelés.

 
II. fejezet
 
FEGYELMI VÉTSÉGEK, FEGYELMI BÜNTETÉSEK
 
3. §
 

1. Fegyelmi vétséget követ el az a vadász, aki

 

1. a vadgazdálkodásra, a vadászatra, a fegyverhasználatra, valamint a lőszer és a fegyver tárolására vonatkozó rendelkezéseket megszegi,

 

2. a vadásztársaság Alapszabályának, Házi Szabályának előírásait, vagy a vadásztársaság Közgyűlésének és Intézőbizottságának határozatait nem tartja meg,

 

3. választással elnyert megbízatásával, tisztségével visszaél, jogait rosszhiszeműen gyakorolja,

 

4. a vadásztársaság tagjait, testületeit alaptalanul megvádolja,

 

5. a figyelmet, az akaraterőt hátrányosan befolyásoló szerek, továbbá szeszesital hatása alatt vadászlőfegyvert visel vagy használ,

 

6. a vadásztársaság gazdálkodásával kapcsolatos visszaélést követ el,

 

7. szándékosan vagy gondatlanságból a vadásztársaságnak anyagi vagy erkölcsi kárt okoz,

 

8. a felügyeletet ellátó vagy ellenőrző szervet, annak képviselőjét, jogszerű vizsgálata során szándékos magatartásával megtéveszti, a vizsgálat lefolytatásához szükséges adatokat, bizonyítékokat elhallgatja, illetve meghamisítja vagy megsemmisíti.

 

2. A fegyelmi vétséget elkövető vadászt fegyelmi eljárás keretében kell felelősségre vonni.

 
4. §
 
Fegyelmi büntetések
 

1. A fegyelmi büntetések az okozott anyagi kár megtérítése mellett a következők:

 

1. írásbeli megrovás,
2. bokrászó vadászattól való eltiltás, társasvadászattól való eltiltás, egyéni vadászattól való eltiltás, legfeljebb 2 évre
3. a saját vadászterületen trófeás vad kilövésétől eltiltás, legfeljebb 2év ( térítés esetén pedig nem vonatkozik )
4. a vadászati tisztségtől a választási időszak végéig, de legalább két évre történő eltiltás,
5. a vadászati jog 3 hónaptól 2 évig terjedő felfüggesztése,
6. a vendéghívási jogtól és kísérővel történő vadászattól való eltiltás,
7. kizárás

 

2. A fegyelmi eljárás során a 4. § (1) bekezdés a)-d) pontjában felsorolt fegyelmi büntetések közül egyidejűleg több is kiszabható.

 

3. A 4. § (1) bekezdés b)-e) pontjában meghatározott fegyelmi büntetések idejének kezdetét és végét az eljáró Fegyelmi Bizottság a határozat rendelkező részében köteles megjelölni.

 

4. A vadászati jog jogerős felfüggesztése alatt a vadász nem vadászhat, vadászati tisztségre nem választható, vendéget vadászat céljából nem hívhat és vadászrészt nem kaphat. Kötelezettségei vadásztársaságával szemben változatlanul fennállnak (tagdíjfizetés, közösségi munkában való részvétel).

 

5. Az a vadász, akit vadásztársaságából kizártak, csak a kizárást kimondó jogerős határozat meghozatalát követő 5 év elteltével vehető fel újra a vadásztársaságába.

 
III. fejezet
 
VADÁSZATI FEGYELMI SZERVEK
 
5. §
 
A vadászati fegyelmi szervek a következők:
 

1. a vadásztársaság Fegyelmi Bizottsága,
2. a vadásztársaság Közgyűlése.

6. §
 
A vadásztársaság Fegyelmi Bizottsága
 

1. A vadásztársaság Közgyűlése – a vezető szervei választásával egy időben – öttagú Fegyelmi Bizottságot választ, s egyben a tagok közül megválasztja az Fegyelmi Bizottság elnökét. A Fegyelmi Bizottság határozatképességéhez legalább három tag jelenléte szükséges.

 

2. A megválasztott Fegyelmi Bizottsági tagok nem állhatnak sem egymással, sem a vadásztársaság más vezetőivel közeli hozzátartozói kapcsolatban (Ptk. 685. § b) pont).

 
7. §
 

1. A vadásztársaság Fegyelmi Bizottságának hatáskörébe tartozik a vadásztársasági tagok és tisztségviselők elleni fegyelmi eljárás lefolytatása.

 

2. A kivizsgálás eredményétől függően a vadásztársasági Fegyelmi Bizottság első fokon saját hatáskörében hoz fegyelmi határozatot, és szabja ki a 4. § (1) bekezdésének a)-f) pontjában meghatározott fegyelmi büntetéseket.

 
8. §
 
A fegyelmi ügyben annak a vadásztársaságnak a Fegyelmi Bizottsága / Közgyűlése jár el, amelynek a fegyelmi vétséget elkövető vadász a tagja.
 
9. §
 

1. Elfogultsági kifogás előterjesztése esetén az elfogultság fennállása kérdésében – az érdekelt Fegyelmi Bizottsági tag meghallgatása után – az Intézőbizottság dönt, amely döntés ellen fellebbezésnek nincs helye.

 

2. Ha a Fegyelmi Bizottság tagjával szemben az elfogultságot megállapítják, az Intézőbizottság ideiglenesen megbízhatja az eljárásban való közreműködéssel a vadásztársaság más tagját (tagjait) is, a vizsgálatot azonban ez esetben is a Fegyelmi Bizottság elnöke vezeti.

 

3. Ha az adott ügyben a Fegyelmi Bizottság elnöke érintett vagy elfogult, a fegyelmi eljárás lefolytatására csak a Fegyelmi Bizottság bármely tagja jelölhető ki.

 
10. §
 
A Fegyelmi Bizottság elnöke köteles tájékoztatni a vadásztársaság elnökét és soron következő Közgyűlését a Fegyelmi Bizottság által hozott fegyelmi határozatokról.
 
IV. fejezet
 
A FEGYELMI ELJÁRÁS
 
11. §
 
Az első fokú eljárás szabályai
 

1. Fegyelmi eljárást bárki kezdeményezhet, elrendelni azonban csak megalapozott gyanú alapján szabad.

 

2. A fegyelmi eljárást a vadásztársaságnál a vadásztársaság elnöke, az elnöke ellen a fegyelmi eljárást a Közgyűlés rendeli el. Az elrendelő iratban meg kell jelölni azokat a tényeket és körülményeket, amelyek a fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúját alátámasztják.

 

3. A fegyelmi eljárás elrendelésére jogosult – a vadászattal összefüggő fegyelmi vétség gyanúja esetén – baleset-megelőzési célzattal az elrendeléssel egyidejűleg a fegyelmi eljárás jogerős befejezéséig az érintett tag vadászati jogait felfüggesztheti.

 
12. §
 

1. A fegyelmi eljárás megindítását megelőzően vizsgálni kell, hogy az adott cselekmény nem évült-e el. Elévült a cselekmény, ha

 

1. a fegyelmi vétség elkövetése óta egy év már eltelt, vagy

 

2. a fegyelmi vétség elkövetéséről a fegyelmi jogkör gyakorlójának több mint három hónapja tudomása van.

 

2. Ha fegyelmi eljárás alapját képező ügyben büntető vagy szabálysértési eljárás indult, az elévülés az eljárás jogerős befejezésekor kezdődik.

 
13. §
 

1. Az ügyben eljáró Fegyelmi Bizottság az elrendelést követő tizenöt napon belül – írásban – az indokok megjelölésével értesíteni köteles a fegyelmi eljárás megindításáról az eljárás alá vont személyt, és egyben tárgyalást kitűzni. Az erről szóló értesítésnek a tárgyalás napján legalább nyolc nappal meg kell előznie.

 

2. A tárgyalásra meg kell hívni az eljárás alá vont személyt, esetleges jogi képviselőjét, úgyszintén – szükség szerint – azokat, akiknek a fegyelmi vétség elkövetéséről közvetlen tudomásuk van. Be kell szerezni a cselekménnyel kapcsolatos és fellelhető egyéb bizonyítékokat (okiratokat, jegyzőkönyveket, stb.) is.

 
14. §
 

1. A fegyelmi ügy tárgyalásán az eljárás alá vont személy elé kell tárni a fegyelmi eljárás alapjául szolgáló tényeket és körülményeket, és módot kell neki adni arra, hogy észrevételeit, védekezését szóban vagy írásban előterjeszthesse.

 

2. A Fegyelmi Bizottság köteles lehetővé tenni, hogy a fegyelmi eljárás alá vont személy, valamint jogi képviselője a tárgyalás egész időtartama alatt – kivéve a határozathozatalt megelőző zárt tanácskozást – jelen legyen, a Fegyelmi Bizottság elnökének engedélyével a tanúkhoz kérdéseket intézhessen, a tanúvallomásokra és egyéb bizonyítékokra észrevételt tegyen.

 

3. Ha a fegyelmi eljárás alá vont személy védekezésében – név és lakcím megjelölésével – tanúkat jelent be, e személyeket a Fegyelmi Bizottság – szükség esetén a tárgyalás elnapolásával – köteles a tárgyalásra meghívni, amennyiben ez a valóságos tényállás felderítése érdekében szükségesnek mutatkozik.

 

4. A bizonyítás – kivételesen indokolt esetben – a Fegyelmi Bizottság elnöke vagy az általa ezzel megbízott bizottsági tag által is felvehető. A fegyelmi eljárás alá vontat a helyéről és időpontjáról is legalább nyolc nappal előbb értesíteni kell.

 
 
15. §
 

1. A fegyelmi eljárás lefolytatását és a határozat meghozatalát nem akadályozza, ha az eljárás alá vont a szóbeli meghallgatáson – bizonyíthatóan előzetes értesítés ellenére – nem jelenik meg, és távollétét előzetesen nem menti ki.

 

2. Az eljárás során megtartott minden tárgyalásról és bizonyítás-felvételről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben a tanúvallomásokat, valamint az eljárás alá vont személy szóbeli előterjesztéseit és nyilatkozatait fel kell venni. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni az eljáró fegyelmi szerv megnevezését, a meghallgatás helyét, a jelenlévő személyek nevét és az eljárás tárgyát.

 

3. A tanúk vallomásait, valamint az eljárás alá vont nyilatkozatait e személyekkel alá kell íratni. A jegyzőkönyv több oldalára kiterjedő vallomás, illetőleg nyilatkozat esetén valamennyi oldalt alá kell íratni. Ha az említettek az aláírást megtagadják, ezt a tényt valamint ennek okát is fel kell tüntetni a jegyzőkönyvben.

 

4. A jegyzőkönyveket a Fegyelmi Bizottság jelenlévő tagjai és a fegyelmi eljárás alá vont is köteles aláírni.

 
16. §
 

1. Az első fokú fegyelmi eljárást az elrendelésétől számított harminc napon belül be kell fejezni. E határidő indokolt esetben további harminc nappal meghosszabbítható. Rendkívül indokolt esetben hatvan nappal meghosszabbítható.

 

2. A vadásztársaság Fegyelmi Bizottsága az ügy kivizsgálása után döntést hoz.

 

3. A fegyelmi döntéseket a fegyelmi szervek szótöbbséggel hozzák. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

 
17. §
 

1. A fegyelmi eljárás eredményeként, ha a fegyelemsértés nem bizonyosodott be, az eljárást „bizonyítékok hiányában”, ha az eljárás alá vont fegyelmi vétséget nem követett el, „a fegyelmi vétség hiányában”, illetve ha a vizsgálat közben derül ki, hogy a fegyelmi vétség elévült, az eljárást „elévülés” címén meg kell szüntetni. Erről a fegyelmi eljárás alá vontat írásbeli határozattal értesíteni kell.

 

2. Ha az eljárás során a fegyelmi vétségnek a fegyelmi eljárás alá vont személy által történt elkövetése egyértelműen bebizonyosodott, az eljáró Fegyelmi Bizottság határozatot hoz, amelyben a 4 §-ban meghatározott büntetések valamelyikével sújtja az elkövetőt.

 
18. §
 
A határozatot tizenöt napon belül írásba kell foglalni, és annyi példányban kell elkészíteni, hogy abból valamennyi érdekelt kapjon. Az írásba foglalt határozatot a és Fegyelmi Bizottság elnöke írja alá, és egyúttal gondoskodik annak elküldéséről.
 
19. §
 
A fegyelmi határozat bevezető részből, rendelkező részből és indokolásból áll.
 

1. A bevezető rész tartalmazza

 

• az eljáró Fegyelmi Bizottság megnevezését,
• a határozathozatal idejét,
• az eljárás alá vont személy adatait.

 

2. A rendelkező rész tartalmazza

 

• a megállapított fegyelmi vétség megjelölését,
• a Fegyelmi Szabályzat meghatározott pontjára hivatkozással kiszabott fegyelmi büntetést,
• a jogorvoslati (fellebbezési) lehetőséget, annak határidejét és azt, hogy a fellebbezést hol kell benyújtani.

 

3. Az indokolás tartalmazza

 

• az eljárás során egyértelműen bizonyított tényeket és körülményeket, az elkövetett cselekmény rövid leírását,
• az eljárás alá vont által felajánlott, de a Fegyelmi Bizottság által nem foganatosított bizonyítási cselekményeket, az elutasítás indokának megjelölésével,
• a súlyosbító és enyhítő körülményeket.

 
20. §
 
Az írásba foglalt fegyelmi határozatot meg kell küldeni az eljárás alá vontnak, az esetleges sértettnek, továbbá a fegyvertartási engedélyt érintő határozatról a lakóhely szerinti illetékes rendőrhatóságot, valamint a vadászati hatóságot értesíteni kell.
 
21. §
 

1. Ha a fegyelmi eljárás során bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésének alapos gyanúja merül fel, a Fegyelmi Bizottság elnöke erről köteles értesíteni a fegyelmi eljárás elrendelésére jogosultat, aki a rendelkezésre álló konkrét bizonyítékok megjelölésével köteles bejelentést tenni a területileg illetékes rendőri vagy ügyészi szervnek.

 

2. A jogerős fegyelmi határozatot a vadásztársaság legközelebbi Közgyűlésén teljes egészében ismertetni kell.

 
22. §
 
A fellebbezés eljárási szabályai:
 

1. A Fegyelmi Bizottság határozata ellen a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül fellebbezni lehet a vadásztársaság Közgyűléséhez. Fellebbezhet az eljárás alá vont, valamint az eljárás megindítására jogosult személy is.

 

2. A fellebbezést a vadásztársaság Fegyelmi Bizottsága az összes irattal és bizonyítékokkal együtt köteles tizenöt napon belül az ügy másodfokú elbírálására jogosult Közgyűléshez felterjeszteni.

 
23. §
 

1. Ha a Fegyelmi Bizottság azt észleli, hogy a fellebbezés elkésett, ezt köteles jegyzőkönyvben megállapítani és a fellebbezést – a 2) bekezdésben meghatározott eseten kívül – elutasítani. Az elutasító döntés ellen önálló fellebbezésnek van helye.

 

2. Ha a fellebbező – az elkésett fellebbezésének benyújtásával egyidejűleg – mulasztását igazolja, a Fegyelmi Bizottság köteles a fellebbezést, az igazolási kérelmet, valamint az eljárás teljes iratanyagát nyolc napon belül felterjeszteni döntés végett a Közgyűléshez. A Közgyűlés ebben az esetben először az igazolási kérelem tárgyában dönt, majd annak elfogadása esetén teszi meg a szükséges intézkedéseket a fegyelmi ügy másodfokú tárgyalására.

 
24. §
 

1. A Közgyűlés az iratok kézhezvételét követő igazolási kérelem esetén annak elfogadását követő harminc napon belül köteles az ügyben tárgyalást tartani és érdemi határozatot hozni.

 

2. A vadásztársasági Közgyűlésnek a fegyelmi ügy tárgyalását külön napirendi pontként kell a Közgyűlésre szóló meghívóba felvennie. A Közgyűlésen a fegyelmi ügy kivizsgálásáról a Fegyelmi Bizottság elnöke tesz jelentést, majd részletesen indokolja a Fegyelmi Bizottság határozatát.

 

3. A fellebbezésnek a fegyelmi büntetés végrehajtására halasztó hatálya van.

 
25. §
 

1. A Közgyűlésre a fegyelmi eljárás alá vont vadásztársasági tagot is meg kell hívni, aki a Közgyűlésen a védekezést előterjesztheti, illetve akinek a vadásztársaság tagjai kérdéseket tehetnek fel. A Közgyűlésre igazolhatóan szabályszerűen meghívott eljárás alá vont távolléte nem akadálya annak, hogy ügyében a Közgyűlés döntsön.

 

2. A Közgyűlésre továbbá – szükség esetén – meg lehet hívni tanúkat, szakértőket, és további bizonyítás-kiegészítés is foganatosítható.

 
26. §
 

1. A Közgyűlés az első fokon kiszabott fegyelmi büntetést enyhítheti, vagy súlyosbíthatja. A fegyelmi büntetés nem súlyosbítható, ha csak a fegyelmi vétséget elkövető jelentett be fellebbezést.

 

2. Ha a fellebbezést a Közgyűlés alaptalannak találja, azt – az elsőfokú határozat hatályban tartása mellett – elutasítja.

 

3. Ha az elsőfokú eljárás során jelentős eljárási szabályszegés történt, továbbá ha további nagy terjedelmű bizonyítás, vagy az eljárás megismétlése mutatkozik szükségesnek, a Közgyűlés az elsőfokú határozatot hatályon kívül helyezheti, és a Fegyelmi Bizottságot új eljárásra utasíthatja. Ebben az esetben a hatályon kívül helyező határozatnak tartalmaznia kell az elsőfokú döntés ismertetését, a hatályon kívül helyezés okait, továbbá az új eljárásra vonatkozó utasításokat.

 

4. A Közgyűlés által tartott tárgyalásra, valamint a másodfokú fegyelmi határozat tartalmára egyebekben a 14. és 15. §-ban, illetőleg a 19. §-ban foglaltak az irányadók.

 
27. §
 

1. A Közgyűlés határozatát harminc napon belül írásba kell foglalni, és az érdekelteket a határozat egy példányának megküldésével értesíteni kell. Az írásba foglalt határozatot a Közgyűlés elnöke írja alá.

 

2. A másodfokon hozott fegyelmi határozat jogerős, ellene további fellebbezésnek helye nincs.

 
V. fejezet
 
VEGYES RENDELKEZÉSEK
 
28. §
 
A fegyelmi határozat kijavítása
 
A fegyelmi szerv a határozatát hibás névírás, szám- vagy számítási hiba, vagy hasonló nyilvánvaló elírás esetén hivatalból is bármikor kijavíthatja.
 
29. §
 
Mentesülés a fegyelmi büntetés hátrányos következményei alól
 

1. A vadász mentesül a fegyelmi büntetés hátrányos következményei alól írásbeli megrovás esetén a határozat jogerőre emelkedésével, más büntetés esetén a fegyelmi büntetés letöltésével, kizárás esetén pedig akkor, ha a határozat jogerőre emelkedésétől két év telt el.

 

2. Ha a fegyelmi büntetés hatálya alatt álló vadásszal szemben újabb jogerős fegyelmi büntetést szabtak ki, a korábbi büntetés alóli mentesülés időtartama az újabb fegyelmi büntetés kiállásáig meghosszabbodik. A mentesülésig a vadász a súlyosabb fegyelmi büntetés hatálya alatt áll.

 
30. §
 
A fegyelmi szervek törvénysértő határozatainak bíróság előtti megtámadása
 

1. A jogerős fegyelmi határozatot – amennyiben az törvénysértő – a vadásztársaság bármely tagja a tudomásra jutástól számított harminc napon belül a bíróság előtt megtámadhatja

 

2. A határozat megtámadása a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti (1989. évi II. törvény 10. §).

 
31. §
 
Egyéb intézkedések
 
A vadászati fegyelemi vétségeken kívül eső magatartás esetén az általános szabályok szerint van helye felelősségre vonásnak. Az ennek érdekében szükséges intézkedéseket az illetékes Közgyűlés teszi meg, és dönt a tisztségből való visszahívás kérdésében.
 
 
Ezt a Fegyelmi szabályt a TAKTAKÖZI NIMRÓD Vadásztársaság tagjainak többsége alábbiak szerint 2017. év július 12. napján aláírásával hitelesítette (a jelenlegi módosítások tekintetében a törlés piros dőlt szedéssel és a kiegészítés szürke aláfestéssel jelölve).
 

32. §
 
Hatályba léptető rendelkezés
 
E Fegyelmi Szabályzat 2017. július 12. napján lép hatályba. Rendelkezéseit az ezt követően elrendelt fegyelmi eljárásokban kell alkalmazni.
 
A jelen Fegyelmi Szabályzatot a Taktaközi Nimród Vadásztársaság a 2017. július 12. napján tartott ülésén elfogadta.
 
Kelt: Tiszaladány, 2017. július 12.
 
 
 
…………………………………………..
                                                           
                                                                 VT elnök
 
 
 
 
 
        …………………………                                                       ……..………………………..
                    Hitelesítő                                                                                 Hitelesítő